Macaron.
Nem is tudom, hogy miért kezdtem el sütni. Úgy emlékszem valahol láttam, és annyira mások voltak mint a szokásos kekszek, sütik. Szeretem a színes dolgokat, és ezek nagyon azok voltak. Rákerestem a neten, és mindenki macaront sütött :) több-kevesebb sikerrel. És mivel leírták a kínlódásokat is, kedvet kaptam hozzá, szeretem a kihívásokat, és a macaronnal meg lehet küzdeni. Milyen hülyeség már egy sütit, ami nagyjából fél másodpercet tölt az ember szeme előtt, majd nagyjából ugyanennyit a szájában, ennyire kielemezni?! Elég nagy hülyeség :)
Szóval sütöttem néhányszor, de mindig kétesélyes a dolog, és izgulok, hogy sikerül-e, annak ellenére, hogy ez az egyetlen süti az életemben, amire tényleg komolyan odafigyelek :). Szeretném azt hinni, hogy nagy titkok tudója vagyok, de inkább csak szerencsém volt velük az esetek többségében, az esetek kevesebbjében meg nagyjából tudom mit rontottam el.
A RECEPT így, nagy betűkkel, az internetről származik, és ha megkínoznak sem tudom megmondani, kinek az oldaláról szedtem le, és az sem biztos, hogy egy az egyben egy receptet választottam a RECEPT-nek, mert nagyon sokat átböngésztem. Ha valaki ráismer legyen kedves jelezni felénk, és belinkeljük, mert tudom ám, hogy ezek fontos dolgok :)
És ami még fontos, hogy sajnos ez a süti egyáltalán nem tartozik a diétás édességek közé, de a cukrot egyelőre még nem tudtam kiváltani mással, de kísérlet alatt van a dolog. Ellenben vigasztalhat mindenkit az, hogy nem lehet belőle sokat enni, mert annyira intenzív az íze :)
A macaron tésztához:
200 g porcukor (átszitálni)
200 g mandulaliszt (héj nélküli mandula apróra őrölve, átszitálva)
75 g tojásfehérje
200 g kristálycukor
65 ml víz
75 g tojásfehérje
ételfesték- itt most már meg kell jegyeznem, hogy természetes összetevőjű legyen :)
- mandulalisztről infó: ha darálni kell, akkor érdemes a porcukorral együtt átdarálni, hogy ne legyen nedves, illetve érdemes a felhasználás előtt időben megdarálni és állni hagyni, hogy ki tudjon kicsit száradni
- tojásfehérjéről infó: pár nappal (legyen négy) a felhasználás előtt szét kell választani a sárgájától, és hűtőben fóliával lefedve tároljuk úgy, hogy a fólia legyen kilyukasztva picit, hogy a víz elpárologjon belőle. Felhasználás előtt egy nappal ki szoktam venni, és levéve róla a fóliát hagyom egy éjszakát a konyhapulton. Általában nálam van a fagyasztóban fehérje, ha azt használom, akkor kiveszem a mélyhűtőből, szobahőmérsékleten hagyom kiengedni, és másnap használom.
A 200 g porcukrot és a 200 g mandulalisztet összekevertem a 75 g tojásfehérjével. Ebből lesz egy marcipánmassza állagú cucc. Ezt kicsit félreteszem.
Második fázisként a 200 g kristálycukrot a 65 ml vízzel fel kell forralni cukorsziruppá, állítólag 121 fokosnak kell lennie. Ha van húshőmérő azzal lehet mérni, ha nincs akkor addig kell főzni, amíg teljesen el nem oldódik a cukor, és ha egy villát beledugunk, felemeljük ágaival lefelé, és csorog le róla a szirup, akkor azt kell látni, hogy szálat húz, mintha egy hajszál lenne a villán, akkor már jó. (kb. 6-8 perc)
Ha folyékony ételfestékünk van, akkor azzal a cukorsziruphoz szükséges vizet színezzük, úgy, hogy azzal együtt legyen 65 ml. Ha van por színezőtök, akkor majd a felvert tojásfehérjéhez kell hozzáadni a kívánt szín eléréséig a mennyiséget.
Amíg fő a szirup, addig kell felverni a másik 75 ml tojásfehérjét keményre, de ne törjön a hab, annyira legyen kemény, ha felfordítjuk az edényt ne essen ki. Ha megfőtt a szirup, ehhez a felvert fehérjéhez kell hozzácsorgatni még így melegen, folyamatosan kevergetve, amíg ki nem hűl. Nálam a langyos már kihűltet jelentett.
Ha ez kész, akkor hozzákeverjük a félretett mandulamasszához, nem kell nagyon óvatoskodni vele, a lényeg, hogy szép egynemű legyen a massza. Nem kell keverőgép, de azért érdemes apránként belekeverni nagy mozdulatokkal. Akkor jó, ha lávaszerűen folyik le a keverőkanálról.( a tapasztalataim alapján hozzáteszem, hogy inkább sűrű láva legyen, előnyben vannak azok, akik már láttak lávát:-)
Ha ez is megvan, akkor habzsákba kell tölteni, és ha van türelmetek pihentetni kéne a zsákban is, nekem nem volt, gyorsan kinyomtam a tepsibe. Ha van tökéletes tepsitek, amibe tuti nem ragad le soha semmi, akkor abba nem kell semmi a sütik alá, ha nincs ilyen, akkor szilikonos sütőpapírt kell alátenni, muszáj, nem viccelek:). A habzsákból való kinyomkodásnál a méretre is érdemes figyelni, aki akar rajzolgathat köröket a sütőpapírra, én csak érzésre megyek, kb. 3 cm-esek a normál macaronok. A tepsiben pihentetni kell kb. 50 percet, mert addigra jól megbőrösödik. Ha letelt az idő a sütőt 150 fokra melegítettem elő légkeveréssel, mielőtt betettem sülni kikapcsoltam a légkeverést, és egy kicsit visszavettem a hőfokot kb. 140 fokra. Így sült 10-12 percig, de ezt figyelni kell, amikor szépen feljöttek és talpacskái is lettek, de nem barnult meg kicsit sem, akkor kikapcsoltam és kivettem. Ezt ki kell tapasztalni, mert ugye a sütők más teljesítménnyel bírnak.
És a várható végeredményről néhány fotó a sok szöveg után.
TA
