Na, ha már Bo így belecsapott a lecsóba, én sem maradhatok le, és különben is egy hajcsár :)
Amit szeretnék megosztani széles olvasóközönségünkkel :), már több oldalon, cikkben helyett kapott, de sajnos még mindig nem hangzott el elégszer. Én azt gondolom, elég fontos téma, megkerülhetetlen, ha az egészséges életmód, tudatos táplálkozás témakörében barangolunk.
Azok a rejtélyes E-számok....
(forrás: arcmagazin.hu)
Nem szeretnék nagyon tudományos értekezést írni, mert azok nem igazán érdekfeszítőek a mezei háziasszonyok számára, mint amilyenek mi is vagyunk (itt kérek elnézést utoljára a kivételektől, senki semmit, ne vegyen magára), de egy gondolkodásra sarkalló témára szerintem bárki vevő.Biztosan mindenkinek van ismerete arról, hogy a boltokban kapható, nem magunk által előállított élelmiszerek jelentős hányada, mindenféle adalékanyagokat tartalmaz.
Szóval, ha bárki elővesz a hűtőjéből egy sajtot, felvágottat, bármilyen kenhető szendvicskrémet, túrórudit, akármit, és elolvassa a felsorolást arról, hogy mit tartalmaz, szembesül vele, hogy sokszor több kacifántos összetevője van mint olyan, amit ismer. Számomra döbbenetes volt ez a felismerés, mert azt gondoltam, hogy amit pénzért vásárolok kizárt, hogy olyat is tartalmazhat, ami ártalmas lehet. Főleg az olyan alapvető élelmiszereknél csodálkozok el, mint sajt, házi sonka stb. Nem értem. Egy sajtnak mi szüksége van színezékre? Egy házi sonkán mit javít a szőlőcukor? Miért kell egy felvágottba szója? Na és akkor az E-betűvel jelölt "csodák". Valaki egyszer azt mondta, valami okos ember, aki tudományosan is ezzel foglalkozik, hogy ha jót akarunk magunknak leginkább azokat a termékeket válasszuk, amiben maximum 4 féle E-szám szerepel. MI VAN? Ha nem jók ezek az összetevők amiket E-vel tartanak nyilván, miért teszik bele, ha jó akkor minek válogatni? És egyáltalán, ezt most tényleg nekem kell kitalálni? Végül is, ha akarom eszem, ha akarom nem. Nem?
Az EU az 1960-as években kezdte kidolgozni az adalékanyagok rendszerezésére az E-számokat, azóta sok-sok év eltelt, folyamatosan bővült, az időnként erősödő "hiszti"-hullámoknak köszönhetően azonban napjainkban már gyakran a gyártók kiírják inkább az adalékanyagok teljes nevét, ami tovább bonyolítja a beazonosíthatóságot.
Néhány konkrét adat, a következő vásárlás idejére:
E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket
E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket
E-300-tól jelölték az antioxidánsokat, az emulgeátorokat és a savanyítószereket
E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek stb.
Első körben azokat a színezékeket emelném ki, amelyeknél bizonyítottan találtak állatkísérletek során egészségügyi vonatkozású negatívumokat.
E102 Tartrazin
Egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak. Használatát Németországban az elmúlt években korlátozták, de az EU engedélyével különböző termékekben ismét megjelent.
Allergiát, asztmát, csalánkiütést okoz. Ausztriában 1984 óta tiltott. Svájcban szintén.
E122 Azorubin
Az eddigi állatkísérletek során - nagyobb adag esetén - a legkülönfélébb mellékhatásokat figyelték meg (a vérképre, a tüdőre, nyirokrendszerre és a hasnyálmirigyre hat). Feltehetőleg allergiát okoz.
E123 Amarant
Szintetikus anyag, amely viszonylag gyakorta okoz allergiát. Az állatkísérleteknél karcinogén (rákkeltő) és mutagén (genetikai károsodást okozó) hatást gyakorolt. Az USA-ban 1976 óta tiltott.
E129 Allura vörös
Vörös azofesték: az állatkísérletekben viselkedészavarokat (hiperaktivitást) okozott.
És a személyes kedvencem, ami néhány üdítőitalban is megtalálható, ezzel is most szembesültem, egy bodzaszörp majdnem megvásárlása során:
E15Od Karamell (ammónium-szulfitos)
Az állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki és csökkentette a fehérvérsejtek számát (módosította a vérképet, ami rákkeltő hatásra utalhat). Ausztriában csak a barna sör színezéséhez engedélyezett.
E161g Kantaxantin
Természetes anyagként a rákokban fordul elő. Narancsszínű élelmiszerfesték-változatát szintetikus úton állítják elő. Az E161g bár a haleledelben tiltott, a pisztrángok "átszínezéséhez" mégis ezt használják. Kiegészítő anyagként bekeverik a baromfitápszerbe is (a tojássárgája "természetes" színének beállításához ill. a csirke bőrének pigmentálásához). A "szépipar" a barnítószer tablettában alkalmazta, de használatát szembántalmakat okozó hatása miatt meg kellett tiltani. Az egészségügyi világszervezet (WHO) álláspontja szerint a Kantaxantin májkárosodást okoz.
E127 Eritrozin
Szintetikus anyag; az állatkísérletek azt jelzik, hogy az eritrozin gátolja az idegrendszer normális működését. Egyes vélemények szerint a hiperaktív gyerekeknél fokozott viselkedési zavarokat válthat ki. Az állatkísérletek során erős gyanú merült fel, hogy befolyásolja a pajzsmirigy hormon működését (amit részben rákra utaló elváltozások is jeleztek).
Feltehetőleg allergiát okoz.
E174 Ezüst
Édességek színezőanyagaként ismeretes, de használják az ivóvíz-fertőtlenítésre is. Az állatkísérletek elgondolkodtató eredményei immunrendszerre gyakorolt hatásról és számos enzim funkciójának blokkolásáról szólnak.
E180 Litolrubin BK
Vörös azofesték. Hosszútávú kísérletek patkányoknál és egereknél fokozott halandóságot jeleztek. A legkülönbözőbb mellékhatást fejti ki a vesére, pajzsmirigyre, lépre és az immunrendszerre. Jelenleg csak sajtbevonatként való felhasználása engedélyezett.
Ezek voltak a színezékek, a következő körben jön a folytatás a tartósítószerekkel.
Az adatokat Dr. Kalas György ezzel kapcsolatos munkájából mentettem át.
Ta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése